Festmény amin dolgozom, származékos. (Olyasmi, amire "Sírásó" bizonnyal sokkal durvább jelzőt aggatna, pedig művészetben tovább gondolás gyakori.)
Lényeg, hogy valamilyen művet jelentésében kell átalakítani, bármennyi munkával. Erre példa Marchel Duchamp Mona Lisa
LHOOQ 1919 megnevezésű alkotása, amin hölgy bajuszt kapott, utalva ezzel a régi keletű híresztelésre.
Nálam mindez, plakátot ábrázoló plakát, amin jelzett, lepusztult lépcsőházi falat fed, és rajta ölelkező pár grafikája, grafikus körvonalai láthatóak.
Grafikus ennek a festménynek szempontjából, forma végső határa, -és lépcsőházi környezettel érzelmi kiürülés,- gesztusok és mozdulatok már jelen sem lévő funkcionalizmusa.
Falon megjelölés: "B" ESCALIER.
Hely nem egyszerűen lepusztult, hanem ezen túl is, másodlagos. Mindezt férfi alakot kitakaró, azt átölelő női sziluettre asszociáljuk, ahogyan képről hiányzó lépcsőket szintén, a hiányzó és időben szétszóródott felfele és lefele irányuló mozgásokkal.
Kép eleve kettőződés. Rápillantva magunk is garniszállóvá változunk, átélve szobára vitt nő eltárgyiasítását.
Tényleges hozzáadásom, szellemi jelentés további kettőzése, ami több és kevesebb mint egy bajusz.
Kis szerencsével, augusztusban megtekinthető a kiállításon.